A város ahol élünk

"Ég veletek, barátaim, vége a dal-
nak. Engem most már vár a ravatal.
Lehettem volna jobb, szorgalmasabb,
de sajnos ennyire futotta csak.
Kár, hogy így van, jó volna élni még,
másrészt, belátom, ennyi is elég,
nincs rá okom – nem elégedetlenkedem:
tartalmas és szép volt az életem.
S mint bársonyon smaragdok, jáspisok,
drága hónapok ékköve ragyog
még káprázó, boldog szemem előtt,
ajándék minden reggel, délelőtt,
kiélvezem a maradék időt,
mint ínyenc a húsos cubákokat
– csontig lerágom végnapjaimat"
(Petri György: Búcsúzás)

Hetek óta hiányzik a kőoszlopon álló többszáz éves feszület Lőrinci parkjából. A szobrot megtisztítás céljából távolították el, de az alap teljesen összetört, mellette szeméthalom éktelenkedik.
Május elsejére virradó reggelre eltűnt helyéről a lőrinci Temető emlékparkban álló többszáz éves feszület. A lakosság azt hitte, a rongálás vandálok műve, mivel a kőszoborba belevágtak, a keresztet pedig ledöntötték. A krisztusi korpusz eltűnt a helyszínről. Mindennek már több mint három hete, de a kőtörmelék azóta is érintetlen, mellette viszont egyre növekvő szeméthalom található.

Információink szerint a feszületet az önkormányzat vetette le, hogy megtisztítsák, de a test leszerelése közben véletlenül összetört a szobor. Egyesek szerint azért gyengült meg az idős feszület, mert korábban eltávolították az azt megtámasztó földhalmot, illetve levágták a kőtömböt körülfonó borostyánindákat.
Akár szándékosan verték szét az emlékoszlopot, akár véletlenül dőlt el, nagyon érdekes, hogy az eltelt majd' egy hónap alatt a városban senki sem érezte feladatának, hogy összeszedje, összeszedesse a törmeléket és a zöldhulladékot, ami igencsak rontja az emlékpark képét.

Forrás: Hatvan Online, Csókás Adrienne